Azt akarod, hogy vonzónak találjon? Cikizd a halálba!
Meggyőzően hangzik? Első hallásra valószínűleg nem...
Nőknek: howtounderstandmen.net
Férfiaknak: doubleyourdating.com
Wilson: this is Houese's way of courtship
"Indiscriminate niceness is overrated"
No More Nice Guy
Wilson mint Nice Guy
Az amerikaiaknak innen nézve furcsa a viszonya az írásbeliséghez. Én azt mondom, hogy nem is furcsa, hanem más, mint a miénk, sőt, igazából irigylem őket ezért a kulturális vívmányért...
Non-cursive handwriting
Előszöris: a filmekből tudjuk, hogy a világon sehol nem tudnak olyan szép nyomtatott kisbetűkkel írni, mint náluk. Azért, mert ezt könnyű megtanulni. Az iskolában a gyerekek ezzel kezdik az írást, és csak második lépésben térnek rá a nehéz folyóírásra. Meg azért, mert ezzel jól lehet kommunikálni. Mert öröm így írni, és öröm elolvasni.
Ehelyett nálunk a gyerekek évekig küszködnek a nehézkes, bonyolult folyóírással, aminek egyetlen pedagógiai "előnye", hogy lehet kínozni őket azzal, hogy "milyen csúnyán írsz"... És amit felnőtt korban az első adandó alkalommal elfelejtenek, és áttérnek a számítógépen történő gépírásra (a legtöbben persze 2 ujjal, mert a 10 ujjas gépelést sem tanítják az iskolában...) És akkor ott állnak, bizonyos értelemben írástudatlanul, a fehér tábla előtt, és nem tudnak rá egy értelmes gondolatot felírni úgy, hogy azt a közönség el tudja olvasni...
Képregény vs "veretes próza"
A másik a képregény. Ami a nálunk uralkodó közfelfogás szerint szegényesebb műfaj, mint a "veretes próza". Biztos azért rajzolnak, mert analfabéták...
Az írás abban a formában, ahogy nálunk használják, kizárólag az élő beszéd helyettesítésére alkalmas. Levélírásra: beszámoló a szünidei élményekről azok számára, akik nem voltak ott, és akiknek nem tudom élő szóban elmesélni. Tudósítás arról, hogy mit mondott a miniszterelnök a parlamentben.
Az olvasó legyen szíves végigolvasni az egészet az elejétől a végéig úgy, ahogy leírtam. Ez alapvető udvariassági szabály, amit akkor is megkövetelnék, ha élőszóban hallgatna...
Nem kínálok neki ugrási lehetőségeket, nem emelem ki a számára azt, ami egy-egy gondolati egységben fontos, még a végén önkényesesen úgy rakná össze magának az információt, ahogy az számára értelmes...
A corporate világban pedig, amikor elő kell adni valamilyen gondolatot, zavartan állunk a kérdés előtt: mi legyen a slide-okon? A vége általában az szokott lenni, hogy az előadás szövege, esetleg pontokba szedve, esetleg feldíszítve a vállalati arculati kézikönyvből származó, unalomig ismételt stock fotókkal, esetleg erőltetett, nyakatekert ábrákkal, amelyeket az előadón kívül senki nem ért. Micsoda pazarlás...
Mert ahhoz, hogy a kivetített "kép" tényleg kép legyen, és kiegészítse a szóbeli elődadást, kellene valamilyen közös vizuális / grafikus nyelv, amit az előadó és a közönség egyaránt ismer, és ami így lényegesen leegyszerűsíti és megkönnyíti a megértést. De honnan lenne ilyen közös nyelvünk? Hiszen nálunk, ahol nem "analfabéták" az emberek, a képregény lenézett műfaj...
Google Chrome Comic Strip
Szóval mindannak az apropója, amit itt leírtam, pusztán annyi:
A Google az új Chrome böngészőt képregényben magyarázza el a felhasználóknak. Talán azért, mert azt szeretnék, hogy nőjön a turbó userek száma. Vagyis azoké, akik nem szakemberek, vagyis nem tudnák leprogramozni, és nem is értenék meg a programkódot, de ki akarják használni minden feature-ét. Akikből a szoftverhasználók "kozéposztályának" állnia kellene, ha az eloszlás normális haranggörbe lenne. De akiknek a helyén jelenleg behorpadás, "hole in the middle" van...
Kösz, Google, ez jó húzás volt...
Minden érdekel, ami nem konvencionális. Actually, csak olyan dolgok érdekelnek, amelyek nem konvencionálisak...
Van erre egy frappáns angol kifejezés: out of the box thinking. Eredete (talán) az, hogy 9 pontot 4 egyenes vonallal, a ceruza felemelése nélkül csak úgy lehet összekötni, ha kilépsz abból a képzeletbeli dobozból, amelyik a pontokat körülveszi. (Igazából mindegy is, hogy tényleg így van-e...)
A kifejezéshez persze kapcsolódik egy jó kis paradoxon: ha mindenki kilép a dobozból, akkor már ez válik konvencionálissá, vagyis, ha nem akarsz konvencionálissá válni, vissza kell menned a dobozba.
Vagyis: soha nem ülhetsz nyugodtan a babérjaidon. Ha már mindenki törzseket akar majd vezetni, ahogy Seth Godin tanítja, mindenki egy szalvéta hátuljára fogja felrajzolni legújabb üzleti ötletét, és mindenki tud olyan weboldalakat tervezni, mint Jesse James Garret, akkor mindaz, ami ma out-of-the-box és cutting edge, unalmas közhely lesz. De addigra az említett urak, és a nem említett, de hozzájuk hasonlóan kiváló sok-sok hölgy és úr - remélhetőleg - már fényévekre innen járnak majd.
Úgyhogy: kövessük őket, let's step out of the box...
